Információk

Miért fontos, hogy rendszerekbe gondolkodjunk?

Ezért fontos, hogy rendszerekbe gondolkodjunk:

A festékek függően attól, hogy hol kerülnek felhasználásra más-más alapanyagokból és változatos összetételekkel készülnek. Ha aprólékosan nézzük akkor láthatók a szembetűnő különbségek. Ha egy lakás kültéri elemeit szeretnénk védeni az időjárási viszontagságokkal szemben, akkor a rendezési elvek egyszerűek. Legyen színtartó, vízlepergető, hőmérséklet tűrő, strapabíró. Az UV stabilitás is fontos, de csak részben, hisz a nap mozgásából következően a sugárzás csak részlegesen érinti a festett lakkozott felületeket. Igen, az UV sugárzás. Ez egy régóta fennálló és megoldandó feladat a festékgyártók számára. Számos tanulmány, elméleti és gyakorlati tapasztalatokat tartalmazó értekezés látott már napvilágot ebben a témában. Én most megpróbálom egyszerűen és közérthetően megközelíteni. Ez azért is fontos, mert az éghajlatváltozás következtében egyre erősebb és nagyobb UV sugárzással kell számolnunk. Azt ugye tudjuk, hogy az UV csapás az nem kémiai, hanem fizikai hatás. A napsugarak, amelyek a napból földünk felé igyekeznek, különböző hullámhosszú elemekből állnak. Ezek között vannak, amik a fényért másik a melegért felelős, de mindegyik eléri a földfelszint, illetve mindazt, ami a földfelszínen van. A becsapódó sugárnyaláb ütést mér a felületre. A felületen lévő bevonatok ennek a becsapódásnak az erejét tompítják oly módon, hogy fékezik és kitérítik a becsapódás vonalát, ezzel csökkentve azt a „rázkódást”, amit a becsapódás kelt. Ha megfelelő rétegszámot rakunk a felületre és ezzel egyre jobban kitérítjük a sugár irányát, a felültre már csak kismértékű erővel csapódik, letompul és erejét veszíti, ezzel a visszapattanási erő is lecsökken, elvész. Az így kialakított felületek tartósak.

Hajóink még inkább ki vannak téve az UV károsításnak, körülöttük nincsenek fák, amik árnyékolnának, a nap sugarai szinte fékezés nélkül csapódnak a felületükre. A sötétebb színek kevésbé képesek visszaverni a sugárzást, azt „elnyelik”, vagyis jobban hevülnek a rezgést okozó fényhullámoktól. A felületvédelem lényege, hogy olyan rétegsort alakítsunk ki, ami védelmet biztosít az UV sugárzás ellen, valamint képes legyen követni az alapok hőmozgásából adódó torzulását. A fémek nagyobb hőtágulásos alakváltozással bírnak, mint a fa vagy a műanyagok, de a fémek sem egyformák. Az alumínium felületek tekintélyesebb hőtágulással bírnak, mint az acéllemezek, éppen ezért sajátságos bevonatot kell alkalmazni felületzárásként. Az anyagok, amelyeket használni kell muszály, hogy „ismerjék” egymást, oldószereik, töltőanyagaik, színanyagaik tekintetében. Nagyon fontos, hogy a hajózásban használatos felületzáró anyagok esetében olyan összetevők és alapanyagok jöhetnek csak szóba, amik nem szedik magukba a nedvességet. Eklatáns példa erre az autós szakmába használatos poliészter gitt. Ennek a gittnek a dúsító, töltő anyaga nedvszívó, ezért alkalmatlan hajótestek víz alatti felületének tapaszolására. Pedig maga a hajótest is poliészter gyantával készült, tehát nem az alapanyag a problémás, hanem a gitthez felhasznált, tömegét növelő töltőanyag. Az egymáshoz kapcsolódást, együttműködést oldószerek, gyanták, töltő és térfogatnövelő anyagok, színalapanyagok, fajsúlykülönbségek határozzák meg. Ezért nagyon fontos, hogy bevonatrendszerekben gondolkodjunk. Kerülni kell az összevisszaságot.

Érdekes és tanulságos példa az algagátlóké. Ezek olyan bevonatok, ahol a színt adó szemcsék mellett fémek, fém okszidok, újabban vegyi anyagok, biocidok gátolják az alga hajófenékre tapadását. Az adalékanyagok gátolják a feltapadás intenzitását, a szemcséket összekötő gyanta oldódása pedig a lazán feltapadt lemosódást segíti. A lazább gyantaanyagok önkopó algagátlóként ismertek, ezeket alacsony sebességű hajókon, csónakokon alkalmazzák. A lassabban oldódó gyantákat a kemény algagátlóknál alkalmazzák, de itt az oldódás mellet a lassú átdedvesedéskor hatóanyag szivárog ki a felületre, amit az algák nem kedvelnek és így nem tudnak erővel megtapadni a felületen, majd a hajó sebességbe kerülésekor lemosódnak a hajófenékről. Mivel az algagátlók átnedvesednek lassan teljes keresztmetszetükben, így a hajófenékhez tapadás megszűnik, emiatt fontos a megfelelő alapozás. Az alapozónak tapadnia kell a hajófenékhez és az algagátlóhoz is, meggátolandó az átnedvesedett anyag idő előtti lemosódását. Az alapozók esetében is megfogalmazódnak a különbségek. Az egyiknek a feladata, hogy csak az algagátló tapadást biztosítsa, a másiké, hogy ennél többet, egyfajta vízzárást is eredményezzen. Az algagátló felvitel előtt a felületet elő kell készíteni csiszolással. Ez 320-as csiszolópapírokkal történik. Ilyenkor sajnos a gélréteg vastagságát is csökkentjük, ami a maga 500 micronos vastagságával egyébként sem sok. Ezért célszerű epoxi rétegekkel alapozni, több rétegben, pótlandó az lekoptatott veszteséget, illetve megfelelő vízszigetelést biztosítani a hajófenéken. Ez az eljárás erősen hasonlít az autóknál használatos alvázvédelemre, hisz ott sem hagyják fedetlenül a járművek fenéklemezét. A jól elkészített algagátlások hosszú távon nyújtanak védelmet, amire jó példák az utóbbi évtizedekben megvalósult új hajók esetében alkalmazott bevonatrendszerek. De itt is igaz, hogy csak a rendszerhez tartozó anyagokat szabad használni. Hisz ezek esetében a gyártó előírja, hogy adott hőmérsékleti körülmények között mennyi az új bevonat átvonásához kapcsolódó átvonási minimum és maximum intervallum, valamint a bevonatokhoz tartozható anyagválaszték. Ahol ezeket betartják, általában nincs probléma.

Nagyon fontos tényező a bizalom. A Ricky Kft. nagy figyelmet fordít arra, hogy oktatásokkal, szaktanácsadással segítse a végfelhasználók munkáját. Akik ezeken az oktatásokon megjelennek, átfogó képet kapnak a termékek használhatóságáról, egymáshoz való viszonyáról, választékáról. Ezen felül állandó S.O.S. vonalunk a +36 30 9472454 is rendelkezésre áll mindazoknak, akik kérdezni akarnak. Márpedig az okos ember kérdez, és csak a teljes ismeret tudatában lát neki a munkának. Mi pedig türelemmel és megértéssel vagyunk mindenki iránt, hisz senki sem született szakértőnek, mindenkinek meg kell szereznie a bevonatokhoz kapcsolódó tudást.

Így arra bíztatok mindenkit, hogy kérdezzen, ha bizonytalan!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 + kettő =