Információk

Hogyan is kell algagátlózni!

Idestova több mint harminc évtizede vagyok a hajósszakma azon oldalán, ahol a hajók karbantartásával foglalkoznak. A korábbi időben „csak” hajóztam, de aztán a sors úgy hozta, hogy szükségessé vált megismernem a hajókarbantartást, hajó felújítást. Aztán ez foglalkozássá, megélhetésé és szerelemmé vált. Ezalatt az idő alatt sokat tanultam és gyűjtöttem a tapasztalatokat. Annyira, hogy van olyan hajófelújítási feladat, amit ma már a mi módszereinkkel végeznek Németországban és járunk mi is oktatni oda, ahonnan mi is elindultunk, Hamburgba. A tanulás sok okulással járó folyamat és itt emlegetik a bölcset, aki a más kárán tanul. Nos én nem vagyok bölcs, igaz itthon nem is volt kitől tanulni.

A hajók vízvonal alatti részének élete egy jó ideig nem volt fontos, talán senki számára sem, a halakat nem zavarja. Az, hogy ozmózis csak akkor került szóba, amikor szembesültünk a valósággal. Azt láttuk, hogy a hajófenéknek van valami baja, mert hólyagos, meg repedezett, de hogy ez mitől arra csak később kerestük a választ. Fel kellett ismerni, hogy a műanyag laminátumoknak is meg van az ellenségük, ugyan úgy, mint az acélnak, vagy a fának. Hiába váltottunk hajóépítő anyagot. A nagy szerencsénk, hogy a műanyag laminátumok, könnyebben újíthatók fel, mint a hagyományos hajóépítő anyagból készült fa vagy acéllemez hajók.  Csakhogy ennek a módját kell jól kitalálni. Igen, kitalálni. Ehhez sok kísérlet, tapasztalás, sok kudarc kell. Született megoldás.

Az írásom címe, a hogyan is kell algagátlózni. Messziről kezdtem, de ennek oka van. A vízzel közvetlenül az algagátló találkozik, csakhogy a jó működéséhez még számos dolog kell. Ilyen az alapozás, aminek kettős szerepe van. Egyrészt kapcsolódjon az alagagátlóhoz, másrészt a hajófenékhez, amit víz- szigetelnie kell. Igen, szigetelni. A gélréteg, ami a hajótest laminátumát fedi és adja a külső héjazat szépségét, a legjobb esetben is 600 micron. Ez egy elég vékony réteg és különösen, ha megcsiszolják, ami az algagátlók alapozásához elengedhetetlen, elvékonyodik. Igaz van egy sor kísérlet arra, hogy új összetételű anyagokkal a csiszolás kényszerét kiváltság, de a jó megoldás még várat magára. A kísérletezés stádiumában tartunk. Ami biztos, az a megfelelő szigetelőképességű rétegek felvitele a hajófenékre az algagátlózás alá. Ezt ma több réteg epoxi bázisú réteggel érjük el. A rétegvastagság kb. 200 micron, ami megfelelő védelmet nyújt. Az algagátlók köztudottam átnedvesedő anyagok így, ha a réteg elvékonyodik a víz szigetelés híján, vagy a vékony szigetelő rétegen keresztül bejuthat a laminátum szerkezetébe. Ez váltja ki a hólyagosodást, de ez egy bonyolult folyamat ami önmagában is terjedelmes, így erről most nem beszélnék.

Az International egy nagy hagyományokkal bíró hajófestékek gyártásával foglalkozó vállalat Angliában. A hagyományok és az évszázados tapasztalat tette azzá, hogy vezető pozícióba került a hajókarbantartó rendszerek fejlesztése és gyártása terén. Több prioritás jellemzi a cég stratégiáját. Az általa gyártott és forgalmazott bevonatok legyenek könnyen felhasználhatók, kiváló minőségűek és ami a leg fontosabb környezetkímélők. Éppen ezért a fejlesztéseikben olyan gyantaszerkezetet kellet kialakítani, ami az önkopó algagátlók esetében ütemezett leválást eredményez. Ez azt jelenti, hogy a hajók kiemelését követő magasnyomással tisztított felület már alkalmas lehessen a következő új algagátlóréteg fogadására. És ez az, ami miatt ez az írás megszületett. Az International algagátlóit nem kell csiszolni. A csiszolással aktív réteget veszítünk. Rendszeresen járok kikötőkbe és látom az értetlenséget. Látom, hogy csiszolnak, koptatják az aktív réteget, annyira, hogy már az alapozó is kilátszik, rosszabb esetben már a laminát kopik. Majd ezt az elvékonyodott réteget átvonják egy réteg új algagátlóval, persze csak úgy vékonyan, mert drága. Nos, ez a létező legrosszabb megoldás. Az International algagátlóit nem kell csiszolni.  Kivételt képez ez alól a Boatguard algagátló, amit új gazdánktól az AkzoNobel-től kaptunk, miután felvásárolta a céget. Ez egy hagyományos Cuprlin kategóriás algagátló, az ára is hasonló, laza szerkezetű és nagyon gyorsan kopik. Az új réteg felvitele előtt meg kell csiszolni a felületet. Erre ma már embert találni nem lehet, amellett, hogy a kikötők sem engedélyezik az ilyen természetű munkákat, környezetvédelem címén. És igazuk is van.

A konkurencia termékeit ilyen behatóan nem ismerem, de azt látom, hogy azokat csiszolják. Igaz, jobbára tengeri felhasználásra fejlesztett algagátlók. De vissza a lényeges dolgokra. A hajófenékre szükséges algagátló mennyiségét annak felületnagysága határozza meg, hisz a termékfejlesztés során abból indulnak ki, hogy vajon mekkora mennyiség kell ahhoz, hogy az a szezon idején ellenálljon az algásodás hatásának. Az algagátló dobozain jól olvasható, hogy az adott mennyiség mekkora felületre való. Ebből következik, ha az nagyobb felületre visszük fel, akkor a hatása erősen csökken a szezon végére.

Még egy fontos fogalmi meghatározás. Mi azt mondjuk, hogy algagátló, holott a pontos megfogalmazás az algásodásgátló lenne. Mert a feladat az, hogy a hajófenékre ne tudjon erővel feltapadni az alga, és az indulást követően mosódjon le. Ha növelni akarjuk az algagátló használati idejét, akkor a rétegszámot kell többszörözni. Mivel erre az International fejlesztési koncepciónál utaltam, az ütemezett kopás erre garanciát nyújt. Gondoljuk csak meg, egy hajó amelyik föld körüli útra indul nem állhat meg 6 hónaponként, hogy algagátlózzák.

Tehát összegezve. Fontos a vízzáró alapozás, a megfelelő algagátló kiválasztása, és a szükséges mennyiség felvitele. És ami a leg fontosabb, az International algagátlóit nem kell csiszolni!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 + 14 =